„Verseny” pillanatok
Média Kupa – Maconka - 2013.
A jó halas vizeken, jó rendezésben mindig izgalmas perceket, felejthetetlen pillanatokat hoznak a horgászversenyek. A hagyományos, Média Kupa megmérettetés, minden alkalommal bizonyítja a fenti állítást. A kupa versenyzői, a rangos mezőny tagjai, az idei évben is a rekord fogásairól, nagy halairól ismert Maconkán találkoztak a megmérettetésre.
Ha valahol - akkor ezen a rangos rendezvényen valóban mindig érződik a mondás igazsága - ami szerint „nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel”. Az inkább barátinak, mint sem vérre menően vetélkedősnek mondható, színvonalas horgászatból, remek hangulatból csíptem el egy kicsit a fényképező géppel. Mintegy kedvcsinálónak, a későbbi részleteket és a verseny eredményeit is bemutató film előtt, szeretnék felvillantani belőlük néhányat, mert izgalmasak, kedvesek voltak ezek a pillanatok.
A félszáz csapat tagjai közt számos ismert személyiség, művész, sportoló, vagy akár újságíró, várta a megnyitót.
Dérer István és Andrejszky Zoltán celebrálta a köszöntést, a sorsolást és hamarosan helyükön állhattak a csapatok.
Mindenki izgatottan készülődött, a taktikai megbeszélés már csak sugdolózva történt.
A Republik villámkezű gitárosa, Tamás, egy húron pendült Vikidál Gyulával.
A rajtszó után hamarosan mindenkit elkapott a halfogás vágya, de eleinte csak a pálya sekély vizű végén felálló versenyzők voltak sikeresek. A kis vízben voltak ekkor a pontyok, szákolni is eléjük kellett sietni, de ettől nem lettek szomorúak a Top-Mix-es csapattagok. Egymás után fogták az arany hasúakat.
Hamarosan híre jött, hogy az éjszaka legkevesebbet alvók csapata, valami különleges fogással iratkozhat a mérlegelő listára, így igyekeztem mielőbb a közelükbe férkőzni. A Hal-áll-os versenyzők rendkívül fogós bojlit használtak, messze bent az etetésükön igazán szép teknős kívánta meg a golyót. A csapat tagjai közül volt ki jó kedvvel, volt ki álmosabban fogadta a nem mindennapi eseményt.
Más horgászok nagyon komolyan vették a feladatot. Világbajnok ökölvívónk szemében olyan elszántság tükröződött, mintha kötelek lettek volna a háta mögött. A tőle megszokott módon koncentrált és ezután szállt is (most nem a kismadár) a golyó, és simán átrepült a száz méteres határon.
Az „egek urával” erősített PV.-TV. csapatának vezetője nem viccelt, elsőként az etetésben jeleskedett. Úgy reptette a golyókat, hogy azok le sem akartak esni. Kérdés csak az volt: sikerül e majd a csalival is megdobnia azt a kis szobányi területet? Igaz, fizikát meghazudtoló görbülésekkel dolgozott a bot, de ott csobbant a csali is ahol kellett. Nem baj, ilyen rövid idő alatt úgy sem tud fogni - pusmogtak a szomszéd csapatok hölgy tagjai, de tévedtek. A csapatkapitány hamarosan fárasztott és három nagy halig meg sem állt.
A csapat siker örömének okán, az egek cikázó repülésű bajnoka, kis hegedűjén jókedvvel elhúzta a halak és a szomszédok nótáját. A hölgyek csapata ezt a legnemesebben bosszulta meg. Tünde asszony, Bessenyei Péter párja akkora harcsát fogott, hogy a fotózáskor Erdei Zsoltnak kellett besegíteni. Műrepülő bajnokunk szemében pedig ismét ott csillogott a kontrázás: - képzelhetik, mennyire tudhatok én horgászni, ha már az asszony is ekkora harcsákat fog-.
Ilyen fogások mellett gyorsan elszaladt a versenyidő, hamarosan ismét a halőrház körül gyülekezett a népes mezőny. A víz partja hamarosan ismét csendesebb lett, búcsúzóul már egy partra kíváncsiskodó pontyot fényképezhettem. A hal teste extrán színes volt, akár csak a jókedvű és eredményes Média Kupa horgászverseny. Érdemes lesz megnézni a róla készült filmet.
